1. A játék elején az összes korongot méret szerint a bal oldali rúdra helyezik, a legnagyobb a legalján, a legkisebb a tetején. 2. A cél az, hogy az összes korongot áthelyezd a jobb oldali rúdra úgy, hogy a sorrend megmaradjon. 3. Egyszerre csak egy korong mozgatható. 4. Egy nagyobb korongot nem lehet kisebb fölé helyezni.
Tipp: n korong esetén a Hanoi-torony teljesítéséhez legalább 2^n-1 lépés szükséges.
A Hanoi-torony egy matematikai játék vagy rejtvény, amely egy ősi indiai legenda alapján született. A legenda szerint Benares városában (ma Varanasi) egy templomban három gyémánt tű volt. A hindu isten, Brahma, 64 arany korongot helyezett el az egyik tűnél a világ teremtése során, így alakítva ki a Hanoi-tornyot. A papok nap mint nap ezeket a korongokat mozgatták egy szigorú szabályrendszer szerint: egyszerre csak egy korongot lehet mozgatni, és egy nagyobb korongot nem lehet kisebb fölé helyezni. A papok azt jósolták, hogy amikor az összes korongot az eredeti tűről egy másikra áthelyezik, a világ véget ér egy mennydörgésben, és a torony, a templom, valamint minden élőlény elpusztul.
Van egy másik kérdésed? Vedd fel a kapcsolatot velem a Twitteren vagy e-mailben.
A Hanoi-torony játék jelentős oktatási értékkel bír, mivel fejleszti a logikus gondolkodást, a tervezési képességeket, a türelmet és a problémamegoldó készségeket. Emellett kiváló eszköz a rekurzív algoritmusok oktatására, és gyakran használják a számítástechnika oktatásában.
Bár a Hanoi-tornyot eredetileg matematikai játékként hozták létre, a mögötte lévő rekurzív gondolkodásnak széles körű alkalmazása van a számítástechnika területén, például algoritmusok tervezésében, adatszerkezetek kezelésében és a problémák dekomponálásában. Emellett a kognitív pszichológiai kutatásokban és az idegtudományban is használják a végrehajtó funkciók értékelésére.
Igen! A legendás 64 korong szerint 2^64-1 lépésre lenne szükség a befejezéséhez, ami körülbelül 18,446,744,073,709,551,615 lépést jelent. Ha másodpercenként egy korongot mozgatnál, körülbelül 584,5 milliárd évbe telne, ami messze meghaladja az univerzum korát (körülbelül 13,8 milliárd év).
A Hanoi-torony nem csupán egy matematikai probléma, hanem egy eszköz is a pszichológiai kutatásokhoz. Használják a problémamegoldó képességek, a tervezési készségek és a munkamemória vizsgálatára. Azáltal, hogy megfigyelik, hogyan oldják meg az emberek a Hanoi-torony problémáját, a pszichológusok jobban megérthetik az emberi gondolkodási folyamatok tervezését és végrehajtását. Ez a játék kiválóan alkalmas a prefrontális kéreg edzésére, amely felelős a magasabb kognitív funkciókért, mint a tervezés, a döntéshozatal és a problémamegoldás. Kutatások kimutatták, hogy a rendszeres rejtvényfejtés, mint a Hanoi-torony, javítja a kognitív rugalmasságot és a problémamegoldó képességet.
A Hanoi-torony probléma megoldásának legjobb stratégiája a rekurzív gondolkodás: 1. Mozgasd az n-1 korongot a forrásrúdól a segédrúdra 2. Mozgasd a legnagyobb korongot a forrásrúdól a célrúdra 3. Mozgasd az n-1 korongot a segédrúdról a célrúdra n korong esetén legalább 2^n-1 lépés szükséges. Például 3 korong esetén 7 lépés, 4 korong esetén 15 lépés, 5 korong esetén 31 lépés szükséges.